Terhes lettél? - Fogamzásgátlás

Fogamzás


A nőből származó petesejt és a férfiból származó hímivarsejt találkozik és egyesül a nő belső nemi szerveiben.
Ha egy fiú és egy lány randevút beszél meg, meg kell állapodniuk, hogy HOL és MIKOR találkoznak. Így van ez a petesejt és a hímivarsejt esetében is. Mindig ugyanott van a találka, az ivarsejtek találkozásának a helye: a petevezeték oldalsó, tölcsérszerűen kitágult részében. A találkozás időpontja nagyon pontosan körülhatárolt. A hímivarsejteknek nem szabad elkésniük, mivel a petesejt nagyon rövid ideig, legfeljebb 12–18 óráig él. Minden találkozásnak csupán néhány óra esélye van. A hímivarsejt élettartama kedvezőtlen viszonyok között néhány óra; kedvező körülmények között 3–5 nap is lehet. Finom összehangoltság kell tehát ahhoz, hogy a találkozó létrejöjjön. A találkozás pontjához vezető út sok nehézséggel jár.

Az ivarsejtek útja
A petesejtek a petefészkekben termelődnek és érnek meg. Ebben a folyamatban a két petefészek felváltva vesz részt. Egyik ciklusban az egyik petefészek működik, a másik nyugalomban van; következő ciklusban pedig fordítva történik. A petesejt érése a hólyagszerű tüszőben történik ciklikusan, serdülőkortól a klimaxig.
Az érett petesejt a női szervezet legnagyobb, szabad szemmel is látható sejtje. Akkora, mint a tűhegy, illetve mintha papírra hegyes ceruzával egy pontot írnánk.
A petesejt részei: sejtmag a magvacskával; sejtplazma; sejthártya; zona pellucida – üvegszerű hártya; corona radiata – a petesejt vándorlása során a táplálását szolgálja.
A hímivarsejtek (ondósejt, spermium) százmilliói a pubertástól kezdve a herékben folyamatosan és óriási számban termelődnek; mindig van belőlük „raktáron”, s állandóan újak képződnek. A hímivarsejt a férfi szervezetének legkisebb sejtjei közé tartozik, szabad szemmel nem látható. A petesejt térfogata 200 000-szer nagyobb a hímivarsejténél.
A hímivarsejt részei:  fej – csíraanyag;
            nyak – centriólumok;
            összekötő rész – a mozgását irányítja;
            farok – mozgás végrehajtása.

Hogyan jut el egymáshoz a két sejt?

A. Elindul a petesejt:
A petesejt érése során a tüsző a petesejttel együtt egyre inkább a petefészek külső felületében nyomul előre. Végül annyira kidudorodik, hogy fala a nagy nyomásnak már nem tud ellenállni, és megreped. Amikor már egészen megérett a petesejt, kocsonyás burkával együtt leszakad a petefészek felszínéről; mint ahogyan az érett gyümölcs lehull az őt hordozó fáról. Az érett tüsző (Graaf-tüsző) megrepedését, és belőle a petesejt kisodródását ovulációnak nevezzük. Az ovuláció többnyire felváltva játszódik le a petefészkekben, egyik alkalommal jobboldalt, másik alkalommal baloldalt. Egyik kiesése esetén – pl. műtét vagy betegség– a másik önmagában is elláthatja ezt a funkciót. A természet gondoskodó intézkedése mindig módot talál arra, hogy a szaporodást biztosítsa.
A kiszabaduló petesejt, melynek aktív mozgása nincs, a szabad hasüregbe kerül, illetve a petevezető rojtjai közé, amelyek körülveszik, ráborulnak a megrepedés előtt álló tüszőre. A petevezetékek ugyanis nincsenek közvetlen összeköttetésben a petefészkekkel. Az ovuláció közeledtével a petevezeték tölcsérszerűen tágult vége ráborul a petefészeknek arra a részére, ahol a petesejt megérik, hogy így be tudja fogadni majd a petesejtet. A kiszabaduló petesejt mozgását segíti a tüszőfolyadék kiáramlása és a rojtok mozgása.
A petesejtnek az ovuláció után néhány cm-es utat kell megtennie a találkozó helyéig. A petesejt továbbításában:
- a petevezeték csillószőreinek mozgása;
- a folyadék centripetális áramlása;
- a petevezeték perisztaltikája játszik szerepet. Általában percenként 4-szer húzódik össze, ovuláció környékén percenként 8–12-szer.
Az ovuláció után a petefészekben a tüszőből visszamaradt sejtek átalakulnak, számuk és alakjuk is megváltozik, és bennük sárga színű, zsírszerű anyag rakódik le. Így keletkezik a sárgatest, melynek fő hormonja a sárgatest hormon, a progeszteron. Ez a hormon vastagítja a méhnyálkahártyát, készíti föl arra, hogyha történik majd megtermékenyülés, akkor a megtermékenyült petesejt jó környezetbe tudjon beágyazódni a megtermékenyülést követő kb. 7 nap múlva. A sárgatest feladatát a 12. héten a méhlepény veszi át. Ha nem történik megtermékenyülés, akkor a sárgatest visszafejlődik, és hegestest keletkezik a petefészekben.


B. A hímivarsejt utazása:
A hímivarsejtek képződésük helyén, a herék ondócsatornáiban és a tárolószervekben, a mellékherékben és az ondóvezetékekben gyakorlatilag mozdulatlan állapotban vannak, és mintegy várakoznak, hogy a „tárolókból” kiszabaduljanak. A hímivarsejtek nagy része ebben a nyugalmi periódusban megsemmisül. A többi hímivarsejt, amikor felszabadul, óriási mozgási energiát vesz fel. A cukrot, foszfort, nitrogént és sókat tartalmazó ondóhólyag- és prosztataváladék éleszti fel az ondósejteket, és biztosítja a mozgásukhoz szükséges hajtóerőt. A nemi egyesülés során az ondó a hüvely hátsó boltozatába, a méhnyakra és környékére jut.
Ondó: érett hímivarsejtek + az ondóhólyag- és prosztatamirigyből származó váladék;
Ejakuláció: az ondónak a hímvesszőből való kilövellését nevezzük így. A kiürülő ondó mennyisége: 2–5 ml,  1 ml-ben kb. 60–120 millió sejt van; melynek – természetesen, ha minden rendben van – legalább 80%-a normális alakú; és legalább 80%-a jól mozog, és ezt a képességét órákon át megtartja. Kémhatása lúgos (7,2–7,8), ez elősegíti a hímivarsejtek mozgását. Színe opálos, tejszerű; szaga édeskés. Az ondófolyadék a hímivarsejtek mozgását segíti, energiaforrását, táplálását biztosítja. Az ejakulátum közvetlenül a kiürülése után zseléhez hasonló állagú, majd elfolyósodik.
A hímivarsejteknek hosszú utat kell befutniuk a petesejttel való találkozás helyéig, végig kell bolyonganiuk egy homályos labirintuson. Az élet örökös küzdelem, a küzdelmet a hímivarsejteknek is meg kell vívniuk. Saját energiájukkal kell leküzdeniük az összes nehézséget, és meg kell tenni a hosszú, bonyolult utat a hüvelyen, a méhnyakcsatornán, a méhen, és a petevezeték kezdeti részén keresztül, mely kb. 15–18 cm-es út. A hímivarsejtek kis farkuk ostorcsapásszerű ütéseivel haladnak előre. Nagyon gyorsan tudnak úszni. Sebességük 2 mm/perc. Cél a petevezeték elérése. A hímivarsejtek ideális esetben az ondó kilövellése után 1½–2 órával elérhetik a petevezetéket. Átszámítva ez annyit jelent, mintha egy versenyúszó ugyanennyi idő alatt egy folyóban áramlással szemben 6,1 km utat tenne meg. A spermiumok a férfiak testének legkisebb képződményei, mégis csodálatra méltó teljesítményt fejtenek ki: leküzdik a legnehezebb akadályokat, de csak a legszívósabbak, legellenállóbbak érik el céljukat. Nagy az eltévedés lehetősége, ezért indul el több száz millió hímivarsejt (400–600 millió).

B.1. Az ondó, amelyben a hímivarsejtek milliói hemzsegnek, a hüvely hátsó boltozatába ürül. Kisebb részük behatol a méhnyakba, a többi kifolyik a hüvelyből. A hüvelyben maradó hímivarsejtek számukra káros környezetbe kerülnek. A hüvely egy kis vegyi üzem, amely állandóan tejsavat termel. Ezt a közeget a hímivarsejtek nem tudják elviselni, a sav pusztítja őket. Már az első küzdelem alkalmával sor kerülhet a megsemmisülésre.

B.2. Méhnyakcsatorna:
A méhnyak mirigyei által termelt méhnyaknyák, mely lúgos kémhatású, a külső méhszáj közelében elősegítheti a hímivarsejtek mozgását. Ez a váladék kezdetben sűrű, s a hímivarsejteknek saját mozgékonyságuk minden erejére szükségük van, hogy a nyákdugó ellenállását leküzdhessék. Az ovulációhoz közel eső napokban a váladék hígabb, nagyobb víztartalmú és több. Ez a nyák segíti a spermiumok bejutását, biztosítja számukra a tápanyagot, amelyet megelőzően az ondóból kaptak. Ez a nyák úgy vonzza a hímivarsejteket, mint ahogy a fény csalogatja maga felé a pilléket.

B.3. A petevezeték felé vezető úton további akadály a méh. A spermiumok a méhbe jutva minden irányba úsznak; így még itt is sokan eltévednek, s így elpusztulnak. A méh belső felületét nyálkahártya vonja be, felszínén apró csillószőrök vannak. Csapásaik kifelé irányulnak, a spermiumok mozgásirányával ellentétesen. A csillószőrök finom csapásai is a spermiumok elfáradására, pusztulására vezetnek. Csak a legerősebb spermiumok folytathatják az utat, a harcot. További nehézség: a test melege. Következtében a spermiumok ugyan mozgékonyabbakká válnak, de gyorsan kimerülnek. A test hőmérséklete már a herezacskóban is fontos szerepet játszik. A herezacskó a testen kívül tartalmazza a heréket, hőmérséklete 1,2–5,2 0C-kal alacsonyabb a normális testhőmérsékletnél. Ha a herék a hasüregben helyezkednek el, nem képesek megtermékenyítésre alkalmas spermiumokat termelni.
Azonban még mindig nagy számú csoport a petevezetékek felé úszik.

B.4. hímivarsejteknek végül le kell küzdeni az utolsó akadályt, a petevezetéket, melynek nyálkahártyáját is kifelé irányuló csillószőr borítja. A csillózó mozgás áramlást hoz létre, melynek irányító, útmutató hatása is van. Ugyanúgy, ahogy a pisztráng az ívás idején a sebes patakban mindig az áramlás irányával szemben úszik, ez az áramlás is jelzi a spermiumok számára a haladás irányát. Azonban így is csak a legerősebbek küzdik le az úton felmerülő akadályokat. A sok száz millió hímivarsejtből csupán néhány száz éri el a megtermékenyítés helyét, és csak egyetlen spermium termékenyítheti meg a petesejtet. (A természet a faj fenntartása érdekében példátlan, milliós felesleggel dolgozik.) A petevezetékek általában percenként kb. 4-szer húzódnak össze, az ovuláció környékén pedig 8–12-szer.
A spermiumok sietnek a megtermékenyítés helyére, ahol a petesejttel találkoznak, vagy pedig megvárják azt, ha még nem lenne ott. Nem jó az sem, ha túl korán érnek oda, ugyanis a spermiumok élete is véges. Mégis bizonyos, hogy a spermiumok néhány, akár 3–5 napig is – rendkívüli esetben akár 7 napig is – élhetnek a női szervezetben várva, hogy a petesejt megérkezzen.

Megtermékenyítés
Az ivarsejtek egyesülése két mozzanat:
1. a hímivarsejt behatolása a petesejtbe
2. a hímivarsejt és a petesejt maganyagának egyesülése
Optimális időpontban történt közösülés után a megtermékenyítés 1–2 órán belül bekövetkezhet. A számtalan spermium közül egy – a legéletképesebb, legrátermettebb, legegészségesebb – tökéletesen egyesül a petesejttel: Ebben a pillanatban EGY ÚJ EMBERI ÉLET KEZDŐDIK. Az első hímivarsejt behatolása után további spermiumok behatolása a petesejtbe lehetetlenné válik. Először a hímivarsejt feje jut érintkezésbe a petesejt burkával, majd bejut a sejtplazmába. Amikor a hímivarsejt feje behatol a petesejtbe, a farkát elveszíti. A burok átfúrásában segítik a spermiumot a többi sejt pusztulásából származó enzimek. Ezért van jelentősége annak, hogy mennyi hímivarsejtet tartalmaz az ondó. Amint egy hímivarsejt elérte a petesejt burkát, a sejthártya átjárhatatlanná válik a többi ondósejt számára. Az első behatolása után a petesejt sejthártyája visszahúzódik a petesejt belső burkától, s így további spermiumok behatolása a petesejtbe lehetetlenné válik. Optimális időpontban történt közösülés után a megtermékenyítés 1–2 órán belül bekövetkezhet. A petesejt burka ezután bezárul. A hímivarsejteknek a petesejtbe való behatolásával végbement a megtermékenyítés.
Következő mozzanat a hímivarsejt és a petesejt magállományának egyesülése.
Az egyesült sejt neve zigóta.
Az egyesülés után kb. 1 nap múlva következik be az első oszlás. A zigóta kb. 3 napig tartózkodik a petevezetőben, ahol vándorlása során további oszlásokon megy keresztül.
Körülbelül a 4. napon jut a zigóta a méhbe, ahol 2–3 napig szabadon lebeg, miközben tovább differenciálódik.

Beágyazódás
A megtermékenyítés után 6–7 nappal a megtermékenyült petesejt a méhnyálkahártyába beágyazódik.
A sárgatest megmarad; hormonjával előkészítette már a megtermékenyített petesejt „fészkét”, és most felügyel a fejlődő kis ÉLET fejlődésére addig, amíg 3–4 hónap elteltével a magzat a méhlepény kifejlődése következtében már gondoskodni tud önmagáról.

Elmulasztott találkozás

Mi történik, ha a megtermékenyítés elmarad, ha a petesejt nem találkozott a hímivarsejttel? Ha a petesejt nem termékenyült meg, akkor a méhnyálkahártyának az előkészítése hiábavaló volt. Ez a méhnyálkahártya már nem tölthet be hasznos szerepet, és a méh faláról lelökődve kiürül, vérzés kíséretében. Ez a MENSTRUÁCIÓ, 'a csalódott méh sírása'.
A sárgatest, és így hormonjai megsemmisülnek. Ezzel új folyamat veszi kezdetét. A petesejt, ha nem termékenyült meg, életképességét (megtermékenyíthetőségét) 12–18 órán belül elveszíti! Tovább vándorolva a méh üregébe jut, ahol bekebelezés áldozata lesz, vagy felszívódik, illetve kisodorják a természetes váladékok. A feleslegessé vált hímivarsejtek szétesnek, s a természetes váladékokkal távoznak.

A női ciklus
(forrás: http://jegyes.freeweb.hu/felvil/ciklus2.html)

Az egész menstruációs ciklus lényege, hogy felkészítse a női szervezetet a fogamzásra, a megtermékenyült pete beágyazódására. Amennyiben ez nem következik be, a szervezet kilöki a feleslegesé vált petét és a fogadásra előkészített szöveteket, a méh belső nyálkahártyáját.   

A méh nyálkahártyájának változásai a ciklus során :


Nézzük meg a női ciklust egy átfogó ábrán! Mint ahogyan az az látható a ciklus négy nagy szakaszra osztható. Induljunk el a vérzést követő első naptól, hiszen biológiai szempontból ez a havi ciklus első napja.



Az első szakasz a felkészülés ideje. Egyrészről egy petét kell megérlelni, hogy legyen mit megtermékenyíteni, másrészről a méhet kell felkészíteni a megtermékenyült pete, az embrió fogadására. Az ehhez szükséges idő rendkívül változó. Néhány naptól akár 3 hétig is eltarthat. Hogy mitől függ, azt nem tudjuk, de ez az időtartam minden nőnél többé kevésbé állandó. Ez a szakasz terméketlen, és a hüvelybemenetben nincs váladék. Ha mégis volna, az nagyon kevés, ragacsos, opálos.
A második a termékeny időszak. Ennek a hossza is változó hosszúságú. Ekkorra már minden készen áll a magzat (megtermékenyített petesejt) befogadására. Ebben a szakaszban a hüvelyben nyák észlelhető. Ez bőséges, nyúlós, átlátszó. Ezután következik a tüszőrepedés, és az azt követő termékeny napok.

A harmadik szakasz az ovulációt követő 4. napon kedződik és átlagosan 11 napig tart (9-13 nap). Az ovulációt követően a menstruáció igen pontosan érkezik. Nagy statisztikákkal bizonyították, hogy az ovuláció és a menstruáció között egészséges nőkben 12 - 16 nap telik el.
A negyedik szakasz a havivérzés, menstruáció ideje.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 1































Relatív terméketlen fázis Termékeny fázis Abszolút terméketlen fázis




Naponta megfigyelve, lejegyezve egy cikluslapra, megállapítható, hogy a ciklus termékenységi szempontból három szakaszra osztható: - relatív terméketlen fázis, - termékeny fázis, - abszolút terméketlen fázis. Attól függően, hogy a nőnek mennyi ismerete van korábbi ciklusairól, három különböző lehetősége van az ovuláció előtti (ciklus eleji) terméketlen időszak meghatározására. A három közül bármelyik lehetőség azonban csak a nyákmegfigyeléssel együtt (kettős ellenőrzéssel) alkalmazható addig, amíg a nő hüvelybemenetét száraznak érzi, és ott semmiféle nyákot nem észlel. Az alábbi szabályok alkalmazhatóságának egy további feltétele az előző ciklusban mért „megemelkedett hőmérsékletszint” is.
„5 napos” szabály: a ciklus első 5 napja terméketlennek tekinthető.
„ Mínusz 20”-as szabály: legrövidebb ciklus mínusz 20.
Ha az utolsó 12 ciklus hossza ismert (menstruációs naptár vezetése), a legrövidebb ciklus napjainak számából levonva 20-at, megkapható a ciklus eleji terméketlen napok száma.
(Legalább 12 ciklus hosszának ismerete szükséges a legrövidebb ciklus hosszának kiválasztásához!)
„Mínusz 8”-as szabály: A legkorábbi első megemelkedett hőmérsékletmérés napja mínusz 8.
Ha legalább 12 ciklus hőmérőzési adata ismert, ki kell keresni azt a ciklust, amelyikben a legkorábban ugrott fel a hőmérséklet. Ebben a ciklusban az 1. megemelkedett hőmérséklet napjának sorszáma a  „legkorábbi első megemelkedett hőmérsékletmérés napja”. A ciklus eleji legutolsó terméketlen nap sorszáma megtudható, ha az előző ciklusok hőmérsékleti adatai alapján a legkorábbi első megemelkedett hőmérséklet napjának sorszámából levonunk 8-at.

A módszer megfelelő alkalmazásához gyakorlat és szakemberrel történő konzultáció szükséges.

Fogamzásgátlás és következményei
A családtervezésnek vannak mesterséges és természetes formái. Alapvető különbség a két csoport között, hogy míg a mesterséges formák esetén a cél a fogamzás, vagy a beágyazódás megakadályozása; a természetes módszer esetén a cél lehet a fogamzás megelőzése, illetve a fogamzás elősegítése is. Tehát csak a természetes családtervezés esetén van szó családtervezésről, a fogamzás pozitív, illetve negatív befolyásolásának lehetőségéről. A mesterséges módszerek céljukat valamilyen beavatkozással érik el, a természetes módszerek pedig megfigyeléssel.
Tisztáznunk kell két nagyon fontos fogalmat, mielőtt belekezdenénk a módszerek részletes ismertetésébe.
Fogamzás: a női petesejt és a férfi ivarsejt egyesülése,
az emberi élet indulásának kezdete.
Beágyazódás: a már megtermékenyült petesejtnek a méh legbelső rétegében,
a méhnyálkahártyában való elhelyezkedése.

A fogamzás és a beágyazódás között kb. 1 hét telik el.

A mesterséges családtervezési módszerek rövid ismertetése

A mesterséges módszerek a beavatkozásoknak megfelelően 4 csoportra oszthatók. Nem nevezhetjük összefoglalóan fogamzásgátló módszereknek ezeket, pedig a közszóhasználatban és a tudományban is ezt a nevet használják rájuk. Fontos megjegyeznünk, hogy ez nem helyes szóhasználat! Miért?
Mi is igazán a fogamzásgátló? Ami gátolja azt, hogy a fogamzás, vagyis a petesejt és a hímivarsejt egyesülése létrejöjjön. A mesterséges módszerek között szerepel több olyan módszer, ami nem az ivarsejtek egyesülését gátolja, hanem esetleg már az egy hetes Élet továbbfejlődését akadályozza meg beágyazódásgátló hatásával. Ezeket a formákat a tudományban és a közszóhasználatban is azért nem nevezik abortusznak, mert a hivatalos álláspont szerint a terhesség – ezt a szót használják rá – a beágyazódással kezdődik. Így ami előtte hat, vagyis a beágyazódást gátolja, az nem okoz abortuszt.
A mi álláspontunk szerint a fogamzás pillanatában induló emberi életnek ártó hatásról van szó akkor, amikor a beágyazódás nem jöhet létre. Így ez a fajta hatásuk az abortusz egy formájának tekinthető.

1. A táblázat első oszlopában szerepelnek azok a módszerek, amelyek valóban fogamzásgátlók, mert az ivarsejtek egyesülését akadályozzák meg. A hatásmechanizmusuk pedig az, hogy a hímivarsejteknek a megtermékenyülés helyére való eljutását – mely a petevezető hasüregi végében van – akadályozzák meg. Itt szerepel például a megszakított közösülés, a mechanikus módszerek közül a gumióvszer és a hüvelyi pesszárium; s a kémiai módszerek több formája, melyek a hímivarsejtek mozgékonyságát csökkentik, vagy elpusztítják őket.

2. A második oszlopban szerepelnek azok a sebészi megoldások – mint a férfi és női sterilizáció – amelyek szintén a fogamzást akadályozzák meg. A kényelmetlensége ennek a módszernek, hogy ezek gyakorlatilag visszafordíthatatlanok. Ez férfiak esetében az ondóvezetékek, nők esetében a petevezetékek átjárhatóságának megszüntetését (átvágás, elkötés, egymástól való eltávolítás) jelentik. Van a sterilizációnak az ún. „Stop” módszere, mely vágás nélküli sterilizáció. A petevezetékbe mikrofémtekercset helyeznek be a hüvelyen és a méhen keresztül. Mint idegen anyagot – az egyébként is szűk petevezeték – mintegy benövi ezt az eszközt, és megszűnik a petevezeték átjárhatósága.

3. A harmadik oszlopban szerepelnek a népszerű „tabletták”, az injekciós készítmények és a bőr alá ültethető implantátumok, valamint a fogamzásgátlás legújabb formájának tekinthető hormongyűrű. Mindezek hatásmechanizmusa összetett.
Az „a” pontban szerepelnek a kombinált tabletták, amelyek kétféle hormont tartalmaznak (ösztrogént és gesztagént). Például Ovidon, Rigevidon, Anteovin, Tri-regol, Marvelon, Mercilon, Cilest, Femoden, stb. Fő hatásmechanizmusuk, hogy a petefészekből a petesejt kiszabadulását gátolják. Ezt nevezzük ovulációgátlásnak. (A táblázatban mindig az van aláhúzva, ami a fő hatásmechanizmus.) Az esetek 2–10%-ában ez mégsem teljesül, vagyis 2–10%-ban rendszeres szedés ellenére is előfordul tüszőrepedés (Dr. Lampé László: Szülészet-nőgyógyászat 3. kötet 748. oldal 2. bekezdés), ezért fontos, hogy a tablettának más hatásai is vannak. Például a méhnyakban termelődő nyákot változtatja meg, hogy azon a hímivarsejtek ne tudjanak átjutni. Az ovulációgátló és méhnyaknyák megváltoztató hatás is fogamzásgátló hatás. A petevezeték mozgását is képes megváltoztatni Ez azt jelenti, hogy a petevezeték perisztaltikus mozgása felgyorsul, és ha a terv ellenére mégis történt megtermékenyülés, akkor a megtermékenyült petesejt korábban jut a méh üregébe, s ott még nem tud beágyazódni, így elpusztul. Ez a hatása a tablettának beágyazódást gátló hatás. Következő hatás, a méhnyálkahártya megváltoztatása. A méhnyálkahártyát úgy változtatja meg, hogy a szerkezetét alakítja át a hormonális tabletta. Ezáltal nem lesz alkalmas a megtermékenyült petesejt befogadására. Ez sajnos ismét beágyazódást gátló hatás. Aki tehát szedi a tablettát, nem tudhatja, hogy neki a fogamzásgátló, vagy a beágyazódást gátló hatása érvényesül-e a tablettának, amikor a tabletta ’jól működik’.
A kombinált tabletták csoportjába tartozik még a Fertilan, mely „sürgősségi” tabletta. Alkalmazását olyan szexuális együttlét után ajánlják, melyben nem, vagy rosszul történt védekezés, esetleg erőszakos szexuális cselekmény történt. Hatását úgy fejti ki, hogy elsősorban a beágyazódást gátolja, de képes megváltoztatni a petevezeték mozgását és a méhnyaknyákot is. (A kiadványunk megjelenésekor már kivonták a forgalomból.)
A „b” pontban a csak egyféle hormont tartalmazó (gesztagén) tabletták szerepelnek A Continuint szoptatás alatt ajánlják, s ezt folyamatosan kell szedni. Ennek fő hatásmechanizmusa a méhnyaknyák megváltoztató hatás, de ennek is van a petevezeték mozgásának és beágyazódást gátló hatása.
A Postinor, mely jelenleg Rigesoft néven van forgalomban, a tizenévesek körében elterjedten alkalmazott módszer. Ez is sürgősségi tabletta. Fő hatása a méhnyálkahártya megváltoztató hatás, vagyis a beágyazódás gátló hatás, ugyanakkor a petevezeték mozgását és a méhnyaknyákot is megváltoztathatja.
A ’tabletták’ főbb mellékhatásai, veszélyei:
§ érelzáródásos betegségek (trombózis, tromboembólia, infarktus)
§ magas vérnyomás
§ vérzés megváltoztatása
§ kóros vérzések rejtve maradhatnak
§ fejfájás, migrén
§ hangulatváltozások, depresszív hatás
§ hányinger, hányás
§ testsúlyváltozás (hízás vagy fogyás)
§ bőrelszíneződés, bőrkiütések, ekcéma
§ jóindulatú májdaganatok
§ epehólyag gyulladás, epekövesség, sárgaság
§ húgyúti fertőzések
§ hüvelyi fertőzések (gombás)
§ nemi vágy csökkenése
§ nő az emlőrák kockázata
§ cukor-és zsíranyagcsere zavarai
A ’tabletta’ szedése különösen mérlegelendő serdülőkorú lányoknál, mert esetükben még a szervezetük éppen csak tanulja a termékenységet. Ez azt jelenti, hogy vérzésük már akár rendszeresen lehet, de petesejt kiszabadulásuk esetleg még hónapokon, illetve éveken át nincs. Ez nem jelent gondot, teljesen belefér a serdülőkori változásokba. Csak ha erről nincs tudomásuk, s kialakulatlan termékenységükre kezdenek olyan ’tablettát’ szedni, melynek elsődleges célja a termékenység gátlása, abból adódhatnak nehezebb helyzetek. Például az, hogy a ’tabletta’ abbahagyása után nem igazán akar visszatérni a termékenység, mert még szinte ki sem alakult. Így szerepe lehet a meddőség kialakulásában.
Nagyon fontos azt is figyelembe venni, hogy a ’tabletta’ szedése és a dohányzás együtt a tromboembóliás szövődmények kialakulását ugrásszerűen megnövelheti.
A ’tabletták’ nagyon jónak tekinthető biztonsági tényezője csökkenhet, mert:
– Elfelejtik bevenni a nők. Ennek a hibának kiküszöbölésére találták ki a „csipogós tablettát”, illetve legújabban a hormongyűrű.
Nincs tehát többé elfelejtett tabletta, mert segít a PARTNER – M. Amikor valaki beveszi a Mercilon tablettát, egy gyógyszer adagoló segít sípoló hangjával, hogy másnap és harmadnap, illetve a továbbiakban is minden szükséges napon bevegye a nő.
– Hányás és hasmenés miatt eltávolítódik egy része, s így már nem vehető olyan biztosnak a hatása. Fontos a párnak más fogamzásgátlási módszert is alkalmaznia abban a ’ciklusban’.
– Nagyon fontos tudni azt is, hogy a ’tabletta’ megbízhatóságának csökkenését okozhatja, ha egy időben valaki más gyógyszert is szed. (Pl.: Penicillin, Penicillin, Maripen, Semicillin; Bayrena, Sumetrolim; Andaxin, Elenium, Valeriana, Sevenal, Medivaler, Legatin; Algopyrin, Amidazophen, Barbamid, Demalgon, Kefalgin, Meristin, Quarelin, Ridol; epilepsziaellenes gyógyszerek: Diphedan, Neophedan, Ospolot, Ptimal, Sacerno, Sertan; egyéb: Radipon, Corontin.)
A „c” pontban említjük meg azt az új eszközt, melyet hormongyűrűnek neveznek, s NuvaRing néven került forgalomba. Ez a fogamzásgátlás legújabb formájának tekinthető, amit havonta csak egyszer kell használni. A rugalmas anyagból készült, sima felületű, átlátszó műanyag gyűrűt a hüvelybe havonta egyszer kell felhelyezni a menstruáció első és ötödik napja között, majd 3 hét után kell eltávolítani. A hormongyűrű azon az elven működik, mint a szájon át szedhető fogamzásgátlók, de használata sokkal kényelmesebb. Így nincs többé elfelejtett tabletta. A hormongyűrű 21 napon keresztül folyamatosan ösztrogént és progeszteront bocsát ki (naponta 15, illetve 120 mikrogrammot), melyek a hüvelyfalon keresztül azonnal felszívódnak. Így a tablettákénál kevesebb hormonmennyiség is elegendő az érett petesejt kilökődésének megakadályozásához. Az adagolás folyamatossága egyenletes hormonszintet biztosít, míg tablettaszedéssel ez nem oldható meg. A gyűrűt három hét múlva hét napra el kell távolítani a hüvelyből, s ezalatt az idő alatt bekövetkezik a menstruáció. Minden hónapban új gyűrűt kell felhelyezni. A gyűrű nem véd meg a nemi úton terjedő betegségektől és a HIV-vírus ellen, s kockázatai is megegyeznek a fogamzásgátlókéval (nő a véralvadás, a szívbetegség és az érrendszeri problémák előfordulásának esélye).

4. A negyedik oszlopban a spirál, vagy hurok néven ismert méhen belüli eszközök szerepelnek. (Alakjuk változatos, rézzel és hormonnal kombinált típusok.)
A megtermékenyített petesejt, vagyis a kis Élet beágyazódását akadályozzák meg. A méh üregében egy idegen anyag jelenléte a méhnyálkahártyában enyhe gyulladásos reakciót vált ki. A hormonnal kombinált méhen belüli eszközök helyileg méhnyálkahártya sorvadást eredményeznek. Mindezek következtében a méhnyálkahártya nem tudja befogadni a megtermékenyült petesejtet. Fogamzásgátló módszernek nevezik a méhen belüli eszközöket, de egyértelműen leírják a beágyazódást gátló hatásukat. Tehát a szóhasználat helytelen!
A XXI. század szenzációjának tekintik a Mirena nevet viselő méhen belüli eszközt, mely T-alakú, műanyag vázzal rendelkezik, s amelyen hormont (levonorgestrelt) tartalmazó henger található. A méh üregében 24 óra alatt 20 mikrogramm levonorgestrel szabadul fel belőle, így fejti ki hatását. Az is előfordul, hogy ezt az eszközt viselő nőknél a menstruáció hónapokig nem jelentkezik, a méhnyálkahártya felépülését gátló hatás miatt. Fontos előnyének tekintik a szakemberek, hogy a menstruációkor csökken a vérveszteség, így a vashiányos vérszegénység kialakulását akár megakadályozhatja. Mérlegelni kell azonban, hogy mindez az előnyös hatása összemérhető-e az Élet továbbfejlődését gátló hatásával. Ugyanakkor az a kérdés is fölmerülhet, hogy ha nem jelentkezik a menstruáció, nem gyermek jelentkezése van-e a háttérben. Ilyen kérdéses esetben természetesen a „terhességi teszt”, vagy az ultrahang segíthet ezt eldönteni, de talán nem annyira előnyös és olcsó megoldás ez.
A méhen belüli eszközök mellékhatásai, szövődményei:
§ vérzési rendellenességek
§ szokottnál bővebb fluor (folyás)
§ kismedencei gyulladás
§ alhasi fájdalmak, görcsök
§ az eszköz kilökődése
§ meddőség
§ AIDS terjedése (ok: vezetőszál)


MESTERSÉGES CSALÁDTERVEZÉSI FORMÁK (A fogamzásgátlás módszerei)
CÉL: a fogamzás vagy a beágyazódás megakadályozása
MÓD: B E A V A T K O Z Á S S A L

1.

A fogamzást

akadályozzák meg

(fogamzásgátlók)


Hatásmechanizmus


a hímivarsejteknek a

megtermékenyítés

helyére való eljutását

akadályozzák meg.



Pl.

megszakított

közösülés

(coitus interruptus)



mechanikus

módszerek:

gumióvszer (condom)

hüvelyi pesszárium

(diafragma)



kémiai módszerek:

zselék

krémek

tabletták

hüvelygolyók

kúpok

habok

oldatok

stb.


2.

A fogamzást akadályozzák

meg: sebészeti megoldások

gyakorlatilag

visszafordíthatatlanok


Hatásmechanizmus


az ondóvezetékek vagy a

petevezetők

átjárhatóságának

megszüntetése



Pl.

sterilizáció:

férfi sterilizáció

női sterilizáció



3.

A fogamzást vagy a

megtermékenyített petesejt

beágyazódását

akadályozzák meg


Hatásmechanizmus


ÖSSZETETT

a., Kombinált tabletták:

Ovidon – Femoden

Rigevidon – Triodena

Anteovin – Triquilar

Tri–regol – Cilest

Marvelon – Diane 35

Mercilon – Regulon


ovulációgátlás (petesejt kiszabadulás gátlása)

méhnyaknyák megváltoztatása

petevezeték mozgásának megváltoztatása

méhnyálkahártya megváltoztatása

Fertilan („sürgősségi” tabl.)

méhnyálkahártya megváltoztatása

(beágyazódás gátlás)

petevezeték mozg. megváltoztatása

méhnyaknyák megváltoztatása

b., Csak gesztagént tartalmazó tabletták és egyéb módszerek:

Continuin

méhnyaknyák megváltoztatása

petevezeték mozg. megváltoztatása

méhnyálkahártya megváltoztatása

Postinor – Rigesoft („sürgősségi” tabletta)

méhnyálkahártya megváltoztatása

petevezeték mozg. megváltoztatása

méhnyaknyák megváltoztatása

Injekciós készítmények

Depo-Provera

Implantátumok

Norplant

c., Hormongyűrű

4.

A megtermékenyített

petesejt beágyazódását

akadályozzák meg



Hatásmechanizmus


méhnyálkahártya megváltoztatása





Pl.

méhen belüli

eszközök

(spirál, hurok)


hormonnal

kombinált méhen

belüli eszközök:

Mirena





Vissza a lap elejére